A századik bejegyzés mondhatni stílszerű az utolsó munkanapomon itt, bár munkáról szó sincsen persze, bejöttem mert illik, de már összepakoltam a cuccaimat, szóval csak ülök itt és várom a kettő órát amikor amúgy is mindenki lelép.
Furcsa érzésem van az ösztöndíj végével kapcsolatban, mert jó itt, és nem igazán vágyok vissza hosszabb időintervallumra, mint egy rövid vizit, de hát na, menni kell. Nem lesz az olyan rossz, legalábbis ezt mondogatom magamnak, aztán mire hazaérek hátha el is hiszem, végülis van rá három hetem, hogy meggyőzzem magam.
Na meg dolog van kérem, tervek tömkelege sorjázik megvalósításra várva, kezdve a phd minél villámsebesebben történő befejezésével egészen a reménybeli spanyol nyelvvizsgáig, meg még van egy s más, szóval nem nagyon fogok unatkozni, csak győzzem aggyal.
Egyébként tegnap rá kellett döbbenjek, hogy meglehetősen felkészületlen vagyok, már ami a következő két hetet illeti (a harmadikról nem is beszélve, bár az legyen a Hercegnő gondja ;) ), mert az mégse terv, hogy majd ha ott leszek akkor majd lesz valami, vagy ha nem hát strand, mert a strandot meg is kell találni, de ha már azt képes vagyok lokalizálni akkor mást is illene, szóval tegnap tényleg nekikezdtem térképeket bújni meg letölteni, úgyhogy már van legalább egy halvány fogalmam arról hova is megyek, szóval a mapguy újra harcra kész, yaaay. :)
Mapguy'll be fine ;)
VálaszTörlés